Balatonman Kenese Iron táv, futás
2014.10.03. 13:00
A futás előtti depó 6.59 lett, amibe belefért egy teljes átöltözés is.
A depóból a sárszőnyegen keresztül kellett kikacskaringózni. A futás részben a parti sétányon, részben part menti utcán és kb. 500 m-en murván zajlott.
Előzetesen 4.30-as maratonit mondtam Ancsinak, ehhez 45 perc körüli köröket kellett teljesíteni. Az első körben a lábak lazítása volt a cél és az, hogy ne vigyen el a tempó. Mondjuk ez nem sikerült, 40.27 lett az első kör.
Ancsiék a központi frissítő állomás mellett helyezkedtek el, náluk álltam meg gélt, sótabit, vizezett kólát inni. A két szélső frissítőállomáson mindig csak néhány korty vizet ittam. A második körben elkértem az mp3 lejátszót, indult a metál. System of a down válogatás, Green Day és Tankcsapda koncert volt műsoron. Ezzel sikerült kizárni a külvilágot és csak a futásra és frissítésre koncentráltam.
A külvilág kizárására szükség is volt, mert időközben (asszem a 3. körömben) az eső is elkezdett esni. Eleinte csak zuhogott, néha elállt, majd az utolsó köröknél szakadt végig. Átöltözni felesleges lett volna, egyszer-egyszer levettem a pólóm és kicsavartam, de 20 m után ismét csuromvizes lett. A pályán több helyen vízátfolyás keletkezett, némelyik több méter hosszan. Kikerülni esélytelen volt, át kellett rajtuk gázolni.
A körök az esőtől függetlenül teltek szépen, a második körtől a köridők így alakultak: 41.24, 43.14, 43.49, 45.24 és 44.19. Attilával, Szokolszky Pistával körönként pacsiztunk és dícsértük az időjárást.
Ancsi, Zsuzsika és Máté közben ronggyá ázott és szétfagyott a frissítőponton, szerintem nekik nehezebb dolguk volt.
Az utolsó kör felénél utolértem egy sporit, aki feltűnően fürgén szedte a lábát. Kölcsönösen kiderítettük, hogy ez mindkettőnk utolsó köre. Ha együtt nyomjuk, akkor meglehet a 12.30-on belüli álomidő mindkettőnknek. Innentől együtt futottunk, sőt a végén sprinteltünk is. A sporinak volt két időjóváírása is (kétszer kapott vonatot bicajon), így bőven belül lett 12.30-on. Ez nekem is sikerült, 12.27.08 lett a célidő. A célban átöltöztem, majd tudtam enni egy kis meleg levest is. A hidegrázás akkor kezdődött, amikor a sárból ki kellett szabadítani a bicajt és a bedepózott cuccokat.
A "szállásra" visszaérve magamra vettem az összes meleg ruhát és abban aludtam.
Másnap reggel kicsit bandáztunk Attiláékkal (szenzációs 13.23-as idővel ért célba), majd indultunk haza.
Jövőre Barbócz Ancsán a világ szeme (IM teljesítés), én féltávokkal "lazítok".
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.